Tudjuk, hogy a tudomány folyamatosan fejlődik a színfalak mögött, bár legtöbbünknek fogalma sincs, milyen messzire jutott az elmúlt néhány évben. Sok olyan technológia, amelyet korábban „futurisztikusnak” tartottak, és csak a sci-fi birodalmában létezett, mára valósággá vált – a láthatatlanná tevő köpenyektől az elme által irányított protézisekig és a modern autonóm fegyverekig.
10. Valósághű hologramok
A hologramokat régóta használják holografikus papír formájában, amely olyan nyomtatási technika, amely fényhullámokat használ háromdimenziós kép létrehozásához. Leggyakrabban hamisítás elleni intézkedésként használják többek között bankjegyek, jegyek, azonosító kártyák és termékcímkék esetében.
Az utóbbi időben azonban a hologramok sokkal fejlettebb formát öltöttek, köszönhetően az olyan területeken történt innovációknak, mint a kiterjesztett és a virtuális valóság. Az olyan technológiák, mint az MIT tenzoros holográfiája, most már képesek a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével igazán élethű holográfiákat létrehozni, amelyek viszont többféleképpen kölcsönhatásba léphetnek, hogy még jobban magával ragadóak legyenek.
A hologram technológia teljes megvalósítása után számos célra felhasználható. Képzelje el, hogy egy teljesen holografikus konferenciahívást rendezhet, amelynek résztvevői a világ különböző pontjain találhatók. Használható távoli helyszínek megfigyelésére is veszélyes helyeken, például tengeri fúrótornyokon, ami jelentősen csökkenti a munkával kapcsolatos kockázatokat.
9. Nanobotok
A nanorobotok, más néven nanorobotok vagy nanogépek, amióta csak emlékezünk, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legfontosabb elemei. Ezeket a mikroszkopikus gépeket, amelyek képesek komplex feladatok elvégzésére sejt- vagy molekuláris szinten, apró orvosi asszisztenseknek, önreplikáló javítógépeknek és halálos fegyvereknek képzelték el. A való életben azonban egészen a közelmúltig a nanorobot technológia mindig is a távoli jövőhöz tartozott.
Az elmúlt néhány évben a világ számos területen dolgozó csapata jelentős előrelépést tett a különböző alkalmazások terén. 2018-ban a hongkongi kutatók sikeresen kifejlesztettek olyan robotokat, amelyek sejtszinten képesek elpusztítani a daganatokat. Lényegében átprogramozták a DNS-szálakat, amelyek kemoterápiás gyógyszerekkel voltak megtöltve, kifejezetten olyan daganatok felkutatására és elpusztítására, amelyek egy napon rákossá válhatnak.
2020 januárjában a Tufts Egyetem kutatóinak egy másik csoportja még tovább ment, és kifejlesztette az első élő nanorobotokat. A békákból vett őssejtekből létrehozott apró gépek, más néven xenobotok képesek mozogni, meggyógyítani magukat, sőt összeállnak, hogy maguktól új botokat hozzanak létre.
8. Halálosan autonóm robotok
A halálos autonóm robotok olyan fegyverek általános kifejezése, amelyek emberi beavatkozás nélkül is működhetnek. Az olyan technológiák felhasználásával, mint a mesterséges intelligencia és a fejlett távérzékelők, a jövő fegyverei úgy programozhatók, hogy teljesen önállóan hozzanak megcélzási döntéseket, teljesen megkerülve a földi katonák szükségességét.
Sajnos az autonóm képességekkel rendelkező fegyverek már elkezdtek megjelenni a világ csataterén. Mind Oroszország, mind Ukrajna autonóm fegyvereket vetett be a folyamatban lévő háborújában, és egy ENSZ-jelentés szerint Törökország Kargu-2 autonóm drónjait használta a líbiai katonák nyomon követésére a líbiai polgárháború során. Szinte minden nagyobb katonai hatalom a saját halálos autonóm képességein dolgozik, annak ellenére, hogy az emberi jogi csoportok és a technológiát megfékezni kívánó tudósok erősen ellenzik.
7. Gondolatvezérelt protetika
Az agy által ösztönösen irányítható protézisekről még csak a sci-fi álmodozott, bár az elmúlt évek néhány áttörése hamarabb valóra válthatja, mint gondolnánk.
A Michigani Egyetemen folyó kutatások felelősek sok ilyen áttörésért. 2020-ban az egyetem kutatói kifejlesztettek egy módszert az amputált idegek gyenge jeleinek felerősítésére, hogy valós időben irányítsák a robotkart a protézis intuitív ujjszintű vezérlésével. A megközelítés apró izomgraftokat, gépi tanulási algoritmusokat és az agy azon területeire ültetett elektródákat foglal magában, amelyek szabályozzák a mozgást és feldolgozzák a természetes végtag tapintását. E kutatások alapján ugyanarról az egyetemről egy másik csapat kifejlesztett egy úgynevezett regeneratív perifériás idegi interfészt (RPNI), egy kis izmot, amelyet egy levágott ideg végére ültettek be.
6. Láthatatlanná tevő köpeny
Valódi láthatatlanná tevő köpenyt használtak mindenféle kitalált környezetben, talán azért, mert egyszerű mechanikát biztosítanak a történet egy bizonyos irányba történő mozgatásához. Ha feltalálnák, sokféle fegyverrendszer elavulttá válna, különösen azok, amelyek vizuális megerősítésen alapulnak.
2019-ben a Hyperstealth Biotechnology, egy katonai álcázásra szakosodott kanadai vállalat bemutatta saját koncepcióját - egy anyagot, amit Quantum Stealth-nek neveztek. A láthatatlanná tevő köpenyek eddig használt korai prototípusaitól eltérően ez az anyag maga köré hajlítja a fényt, hogy egy tárgy szabad szemmel láthatatlan legyen, sőt infravörös és ultraibolya képalkotókkal is működik. Elsősorban katonai felhasználásra készült, mivel az anyag katonai felszerelések álcázásaként használható, így szinte lehetetlen a levegőből célozni.
5. Álomolvasás
Az álmok olvasása nem olyasmi, amiről azt gondolja, hogy a tudósok képesek, legalábbis nem úgy, ahogy a legtöbben elképzeljük. Természetesen téved, hiszen ezen a téren már történtek döntő áttörések. Ma már nemcsak láthatja és hallhatja – kellő pontossággal – mások álmainak tartalmát, hanem megváltoztathatja azokat egy adott témára.
A folyóiratban megjelent, áttörést jelentő japán tanulmányban Tudomány , feltártak egy módszert az MRI-vizsgálatok segítségével az alany alvásáról készült képek 60% pontossággal történő megjelenítésére. Az MIT kutatói által végzett másik tanulmányban a tudósok kifejlesztettek egy Dormio nevű eszközt, amely konkrét hangjeleket tud továbbítani közvetlenül az elalvás előtt, és megváltoztatja álmai tartalmát.
4. Átlátni a falakon
A Xaver 1000 egy hordozható szkenner, amelyet a Camero-Tech, egy izraeli székhelyű katonai technológiai cég fejlesztett ki. Valójában egy képfeldolgozó eszköz, amely mesterséges intelligenciát és kifinomult képfeldolgozási technikákat használ, mint például a szabadalmaztatott Sense-Through-The-Wall technológiát, hogy felismerje az embereket és az állatokat akadályok, például falak mögött.
A szkenner különféle helyzetekben működik, különösen azokban, amelyekben túszok vesznek részt, és gondosan fel kell térképezni a helyszínt a bűnüldöző szervek bármilyen intézkedése előtt. A készülék számos katonai alkalmazással is rendelkezik, mivel rendkívül hasznos szűk helyeken, például városi területeken és sűrű épületekben. Hasznos lehet életek megmentésében is természeti katasztrófák vagy más katasztrófák során.
3. Öngyógyító anyag
Az öngyógyító anyagok egy másik jelentős innováció, amely forradalmasítja a protézisek területét, bár nem ez az egyetlen felhasználási területük. Ahogy a név is sugallja, a kutatók számos áttörést értek el ezen a területen az elmúlt néhány évben, és nagyon közel állhatunk egy valóban öngyógyító anyag kifejlesztéséhez, amely képes utánozni a szerves anyagokat, például a bőrt.
2008-ban a francia PSL Egyetem kutatói kifejlesztettek egy szintetikus gumitípust, amely ismételt megsemmisítés után is megőrzi és visszaállítja tulajdonságait. Ezen koncepció alapján a Stanford Egyetem vegyészmérnökei olyan polimert fejlesztettek ki, amely még a szikével történő teljes lefejtést követően is helyreáll, miközben megőrzi eredeti tulajdonságainak 98% értékét. A legjobb az egészben az, hogy újra és újra kezelhető, ami eddig soha nem sikerült laboratóriumban.
2. Gondolatolvasás technológia
Az álmok olvasása egy dolog, de mi a helyzet az aktív, éber agy olvasásával? A gondolatolvasási technológiák alkalmazást találhatnak katonai alkalmazásokban, például az elmekontrollban, vagy akár nagyvállalatok is használhatják célzott reklámozásra. Másrészt a gondolatolvasás képességének számos lehetséges alkalmazása van az orvostudományban, különösen olyan esetekben, amikor a beteg sérülés vagy betegség miatt nem tud kommunikálni.
Meglepő módon ez nincs túl messze a jövőben, hiszen már most is rengeteg olyan technológiával rendelkezünk, amely bizonyos mértékig képes digitálisan reprodukálni a fej belsejét. -ben megjelent cikkben Természet magazin 2022-ben a holland Radboud Egyetem kutatói kifejlesztettek egy módszert az agyhullámok fényképekké alakítására. Elvették az alanyok fMRI-felvételeit, és az eredményeket betáplálták egy mesterséges intelligencia-algoritmusba, amely azután szinte azonos módon tudta reprodukálni azt a képernyőn.
1. Visszafordított öregedés
Az öregedés olyan probléma, amely már jó ideje nyugtalanítja az emberiséget. A legtöbben egyetértenek abban, hogy ez egy szükségtelen tulajdonság, amely problémákat és végső soron halált okoz, bár még a legjobb tudósaink és orvosaink sem tudtak rá gyógymódot találni évszázadok óta.
Jelenleg nem áll rendelkezésünkre a technológia, hogy ezt megtegyük az emberek számára, bár patkányok esetében lehetséges. Dr. David Sinclair, a Harvard Orvostudományi Egyetem öregedéssel foglalkozó biológiai kutatási központjának professzora által vezetett 13 éves vizsgálat során a kutatók képesek voltak megfordítani vagy felgyorsítani az öregedési folyamatot egerekben. Sinclair kutatásai során azt találta, hogy az öregedés a sejtjeink genetikai felépítésének kritikus információinak elvesztése miatt következik be, és nem csak az évek során felhalmozódott károsodások miatt.
Csapata ezt bizonyította kísérletei során, ahol sikeresen helyreállították a sejtekben tárolt epigenetikai információkat, hogy az egereket egy korábbi, fiatalabb állapotba állítsák vissza – helyreállított látással és fiatalabb izmokkal –, vagy hogy idő előtt felgyorsítsák öregedési folyamatukat.
Оставить Комментарий