Nehéz elképzelni, hogy még ma is vannak helyek a Földön, amelyek nagyrészt feltáratlanok és lakatlanok. Világunk ezen végső határain számos olyan növény és állat található, amelyeket soha nem soroltak be, a legkülönlegesebb tájak, amelyeket csak találhat, és még olyan embercsoportok is, akik elszigeteltek maradnak, vagy csak korlátozottan érintkeznek a külvilággal.
10. Vale Do Javari, Brazília
Az Amazonas esőerdőjében található Jáva-völgy több elszigetelt bennszülött törzsnek ad otthont, amelyek közül néhány több tízezer éve él itt. Ez a világ legnagyobb érintetlen törzseinek koncentrációja, amelyek közül sokan a mai napig megőrizték hagyományos életmódjukat és kultúrájukat. Első feljegyzett kapcsolatuk a külvilággal a 19. században volt, amikor először érkeztek a régióba a gumicsapolók, majd a 20. században külföldi misszionáriusok.
A dzsavari törzseket a világ egyik utolsó, még nem érintkező törzsének tartják, bár a helyzet gyorsan változik. Míg a múltban a brazil kormányok erőfeszítéseket tettek védelmükre, például növelték a járőrözést és szigorúbb büntetéseket szabtak ki a völgyben folytatott illegális tevékenységekért, életmódjukat rendszeresen fenyegetik orvvadászok, illegális fakitermelők és kokaincsempészek, ahogy a Javari-völgy elesik. az egyik fő csempészútvonalon.
9. Cape Melville, Ausztrália
A Melville-fok „elveszett világa” egy egyedülálló fennsík ökoszisztéma Ausztrália északi részén, amelyet véletlenül fedeztek fel a kutatók egy 2013-as expedíció során. Ez egy elszigetelt fennsík a Cape Melville tetején, amely egy távoli hegy a Cape York-félszigeten. A fennsík egy különleges növényzetről ismert, amely sehol máshol nem található a világon, és számos olyan növény- és állatfajnak ad otthont, amelyeket soha nem dokumentáltak.
Ide tartozik a primitív gekkó, amelyről korábban azt hitték, hogy évmilliók óta kihalt, az aranyszínű gyík, a barna foltos béka és még sokan mások. A következő években további expedíciók azonosítottak más, a fennsíkon egyedülálló növény- és állatfajokat, bár a tudományos kutatás továbbra is korlátozott a régió távoli fekvése és megközelíthetetlensége miatt.
8. Fiordland Nemzeti Park, Új-Zéland
Az Új-Zéland déli szigetén található Fiordland Nemzeti Park a világ egyik legnagyobb nemzeti parkja. A több mint 1,2 millió hektáros területen számtalan fjord, hegy, patak, erdő, tava és völgy található, így ideális úti cél a felfedezők és kalandorok számára. A park számos területén változatos endemikus növény- és állatfajok, valamint a régióra jellemző érintetlen, érintetlen tájak találhatók.
Fiordland hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik, emberi lakottság bizonyítékai legalább az ie 13. századig nyúlnak vissza. Ez idő nagy részében a park nagy része elérhetetlen maradt a zord terep és a zord időjárási viszonyok miatt. Fiordland még ma is nagyrészt feltáratlan, a régió nagy része még mindig arra vár, hogy profi csapatok fedezzék fel és fedezzék fel.
7. Mariana-árok, Csendes-óceán
A Csendes-óceán nyugati részén található Mariana-árok a Föld óceánjainak legmélyebb része, amely a legmélyebb pontján körülbelül 36 201 láb vagy körülbelül hét mérföld mélységet ér el. Ahogy az várható volt, a víz alatti régió nagy része feltáratlan marad, nagyrészt a hatalmas mélysége, a nyomása és az alacsony hőmérséklete miatt, amely szinte lehetetlenné teszi a tudósok számára, hogy elérjék.
Geológiailag a Mariana-árok a tengeralattjáró-árkok globális hálózatának része, amelyet két tektonikus lemez ütközése okoz. A legmélyebb pontokon a nyomás több mint nyolc tonnát is elérhet négyzethüvelykenként, ami körülbelül ezerszer erősebb, mint a felszíni nyomás. Míg az óceán már nagyrészt feltáratlan, a Mariana-árokba hagyományos módszerekkel kutató expedíciók szervezése különösen nehéz a hatalmas mélysége miatt. Eddig mindössze három embernek sikerült speciális felszereléssel elérnie.
6. Pápua Új-Guinea
Pápua Új-Guinea egy szigetország a Csendes-óceán délnyugati részén. Annak ellenére, hogy a világ harmadik legnagyobb szigetországa, továbbra is az egyik legfeltáratlanabb és legtitokzatosabb ország a bolygón, nagyrészt távoli fekvésének, zord domborzatának és korlátozott infrastruktúrájának köszönhetően. Pápua Új-Guinea területének csak egy kis százalékát fedezték fel kívülállók, kivéve a hatalmas kiterjedésű feltáratlan területet, amely számos változatos és egyedi ökoszisztémának ad otthont.
Az ország sűrű trópusi erdői, magas hegyei és vulkanikus szigetei vonzó célponttá teszik a kutatók és tudósok számára. A terep gyakran meredek és nehezen navigálható, és sok terület közúton nem megközelíthető, és légi vagy vízi szállítást igényel. Ezenkívül Pápua Új-Guinea biológiai sokféleségéről és nagyszámú endemikus fajáról ismert, bár ezek mindegyikét dokumentálni és besorolni kell.
5. Patagónia, Chile
Patagónia Dél-Amerika déli csücskére utal, beleértve Chile és Argentína déli részének nagy részét. Ez az egyik legritkábban lakott és legtávolabbi régió a Földön, népsűrűsége körülbelül 1,5 fő négyzetkilométerenként. Patagónia tájainak sokszínűségéről ismert, hiszen itt minden megtalálható: gleccserfjordok, sztyeppék, sivatagok és esőerdők.
Távolságából adódóan Patagónia nagyrészt lakatlan és feltáratlan. A terület szélsőséges időjárásáról ismert, különösen a fjord környékén, ahol a heves viharok és más kiszámíthatatlan időjárási viszonyok lehetetlenné teszik a nagyobb tudományos expedíciókat. További kihívást jelent az infrastruktúra, mivel a régió sok távoli részéhez nincs közúti hozzáférés. Ennek eredményeként Patagónia rendelkezik a világ legérintetlenebb tájaival és ökoszisztémáival.
4. Yucatán-félsziget, Mexikó
Yucatan egy félsziget Mexikó délkeleti részén, nyugaton a Mexikói-öböl, keleten pedig a Karib-tenger határolja. Ez ad otthont a világ egyik legnagyobb víz alatti barlangrendszerének, és ezeknek a barlangoknak a túlnyomó többségét még teljesen fel kell fedezni. Csak természetes víznyelőkön keresztül érhetők el, amelyek folyók és tavak földalatti hálózatához, más néven cenotákhoz vezetnek.
A barlangi búvárkodás és felfedezés iránti egyre növekvő érdeklődés ellenére a Yucatán-félszigeten még mindig több ezer feltáratlan barlang és cenot található, mivel sok megközelíthetetlen és hihetetlenül veszélyes a navigáció. A cenotákon kívül számos víz alatti barlangrendszer is létezik, amelyek felfedezése több száz évbe telhet, nem is beszélve a teljes feltérképezésről. A Sistema Sac Actun például a világ legnagyobb víz alatti barlangrendszere, teljes hossza meghaladja a 347 kilométert.
3. Tepui-hegység, Dél-Amerika
A Tepuis asztali hegyek, amelyek több mint 10 000 láb magasságot érnek el, így elszigetelt és érintetlen ökoszisztémáik miatt a tudományos kutatás elsődleges helyszínei. A Guyana Shieldben találhatók, egy dél-amerikai régióban, amely Venezuela, Brazília és Guyana egyes részeit fedi le. Ezeket a hegyeket meredek sziklák, egyedülálló növény- és állatvilág, valamint az ökoszisztémák rendkívüli elszigeteltsége jellemzi, ami számos endemikus faj kialakulásához vezetett.
Távolsága miatt a tepui területe feltáratlan marad. A meredek hegyek közül sok távoli, megközelíthetetlen területeken található, és a terep veszélyessé és költségessé teszi a professzionális feltárást. Ezenkívül a tudományos expedíciókhoz rendelkezésre álló korlátozott finanszírozás és források miatt kevés kutató volt képes tanulmányozni ezt az ökoszisztémát.
2. Son Doong-barlang, Vietnam
A közép-vietnami Quang Binh tartományban található Son Doong barlang a világ legnagyobb ismert barlangja. Először 1990-ben fedezte fel egy helyi férfi, Ho Khanh, de csak 2009-ben tárta fel teljesen a brit vietnami barlangkutató expedíció csapata. A Son Doong-barlang egy nagyobb, feltérképezetlen barlanghálózat része a területen, és sokan úgy vélik, hogy ez csak egy része. sokkal nagyobb barlangrendszerek még felfedezésre várnak. Egy becslés szerint a régióban mintegy 70% barlang maradt feltáratlan a megközelíthetetlenség miatt.
Son Doong körülbelül 5,5 mérföld hosszú, több mint 650 láb magas, és néhány helyen körülbelül 500 láb széles. Évmilliók során alakult ki a mészkő eróziója következtében, így számos barlangnak és víz alatti rendszernek adott helyet, amelyeket még soha senki nem látott. Saját egyedi ökoszisztémát is tartalmaz földalatti folyókkal, vízesésekkel és még egy dzsungelt is egy barlanghálózaton belül. Bár a kalandvágyó turisták és felfedezők kedvelt célpontja, a Son Doonghoz való hozzáférést biztonsági okokból szigorúan ellenőrzik, és évente csak korlátozott számú engedélyt adnak ki.
1. 40% Ausztrália
Ausztrália könnyen a világ egyik legkevésbé lakott országa, főleg azért, mert nagy része barátságtalan, kopár pusztaság. Lehet, hogy ez az egyik utolsó feltáratlan régió a Földön, mivel az ausztrál hátország feltárása és letelepedése – a szárazföld belsejében lévő sivatagi területek általános kifejezése – továbbra is rendkívül nehéz.
A két környezetvédelmi ügynökség, a Pew Environment Group és a Nature Conservancy 2008-as jelentése szerint Ausztrália több mint 401 TP3T területét érintetlen marad a külső kapcsolat. Az Antarktisszal, az Amazonassal, a Szahara-sivataggal és Kanada északi boreális régiójával együtt az utolsó megmaradt vadon területek közé sorolták, ami mond valamit egy olyan országban, amely már évente mintegy 1000 új fajjal bővíti az életfát. Egy másik, újabb tanulmány szerint körülbelül 500 000 ausztrál faj még mindig nem dokumentált, és legalább 400 évbe fog telni, hogy az összes változatos növény- és állatvilágról akár egy alapkutatást is elvégezzenek.
Оставить Комментарий