A tudományos felfedezéshez rendkívüli tudásra, képességekre, készségekre és kemény munkára van szükség. És egy kis szerencse. Az alábbiakban felsorolunk tíz olyan tudományos találmányt, amelyek véletlennek köszönhetőek.
1. Okos por
Amikor egy Jamie Link végzős hallgató által készített szilícium chip darabokra hullott, de tovább működött, feltalálták a kis vezeték nélküli mikroelektromechanikai rendszerek (MEMS) hálózatát vagy az úgynevezett „okos por”-ot.
2. Penicillin
A penicillint Alexander Flemming biológus fedezte fel, amikor egy gomba megtelepedett egy staphylococcus tenyészeten, amelyet a laboratóriumban hagyott, és teljesen elpusztította azt.
3. Tépőzáras rögzítő
Georges de Mestral svájci mérnök a nadrágjára tapadt bojtorján termések szerkezetére hívta fel a figyelmet. Így jelent meg a tépőzáras rögzítő, ami tetszett a NASA-nak. Az ilyen rögzítőelemeket ma már tárgyak rögzítésére használják nulla gravitációs körülmények között, és repülési ruhák részeként is.
4. Mikrohullámú sütő
Amikor a Raytheonnál dolgozó amerikai mérnök, Percy Spencer elment a magnetron készülék mellett, egy csokoládé megolvadt a zsebében. Így a mágneses tér és az elektronáram kölcsönhatása révén mikrohullámokat generáló készülék lett a mikrohullámú sütő feltalálásának alapja.
5. Radioaktivitás
A radioaktív sugárzást Henri Becquerel fedezte fel, aki véletlenül egy kálium-uranil-szulfát kristállyal csomagolta be a kísérlethez előkészített fotólemezeket. Néhány nappal később kiderült, hogy a felvételek túlexponáltak.
6. CMB sugárzás
Arno Penzias és Robert Wilson rádiócsillagászok olyan antennát építettek műholdas kommunikációs kísérletekhez, amelyek valamilyen okból megmagyarázhatatlanul magas zajhőmérsékletűek voltak. És csak Robert Dicke asztrofizikussal folytatott beszélgetés után a tudósok rájöttek, hogy reliktum sugárzást fedeztek fel. Ezt a felfedezést Nobel-díjjal jutalmazták.
7. Teflon
A teflont vagy a politetrafluor-etilént Roy Plunkett amerikai vegyész fedezte fel 1938 áprilisában, amikor a tetrafluor-etilén gázt nyomás alatt hengerekbe pumpálta, és fehér paraffinszerű anyaggá polimerizálódott.
8. Gumi vulkanizálása
Az 1830-as években a természetes gumi nagy népszerűségnek örvend vízálló cipők készítéséhez, de hamar csalódást okozott a fogyasztóknak, mert nem bírta sem a fagyot, sem a meleget. Charles Goodyear kutató nem értett egyet azzal, hogy a guminak nincs jövője. Elkezdte keresni a módot a javítására. Az autodidakta vegyész által végzett kísérletek nem hozták meg a kívánt eredményt: minden terméke instabil volt a magas hőmérsékleten, és hevítés hatására folyékony anyaggá alakult. Egészen 1839-ig az általa készített gumi és kén keverék egy cseppje véletlenül egy forró tűzhelyre esett, és egészen erős és rugalmas gumivá alakult át.
9. Coca-Cola
A Coca-Colát John Pemberton gyógyszerész találta fel, aki gyógymódot keresett a fejfájásra. Kokalevelek, kóladió és damiana levelek keverékét alkotta meg. Később a tudós asszisztense véletlenül szénsavas vízzel keverte össze a drogot, és ezzel megalkotta a világ kedvenc italát.
10. Viagra
A Viagrát eredetileg az amerikai Pfizer cég gyógyszerészei fejlesztették ki a szívizom koszorúér-vérellátását javító gyógyszerként, valamint angina pectoris és szívkoszorúér-betegség kezelésére. 1992-ben azonban klinikai kísérletek után kiderült, hogy az új szintetizált gyógyszer nem fejt ki kellően hatékony hatást az angina pectoris kezelésében, de van egy másik tulajdonsága - férfiaknál az erekciós funkció növekedését okozta.
11. Törhetetlen üveg
Egy másik tudós hanyagsága lehetővé tette számára, hogy újabb felfedezést tegyen. A francia Edouard Benedictus a padlóra ejtett egy cellulóz-nitrát oldatot tartalmazó kémcsövet. Lezuhant, de nem tört darabokra. A cellulóz-nitrát lett az első biztonsági üveg alapja, amely ma már elengedhetetlen az autóiparban.
12. Dinamit
Miközben a rendkívül instabil nitroglicerinnel dolgozott, Alfred Nobel véletlenül kiejtette a kémcsövet a kezéből. De nem történt robbanás: a nitroglicerin kiömlött, és felszívódott a laboratórium padlóját borító faforgácsba. Így a Nobel-díj leendő atyja megértette: a nitroglicerint inert anyaggal kell összekeverni - és dinamitot kapott.
13. LSD
Kezdetben a lizergsav-dietilamidot a farmakológiában tervezték alkalmazni (ma már aligha emlékszik rá, hogy pontosan hogyan). 1943 novemberében Albert Hoffman furcsa érzéseket tapasztalt, miközben vegyszerrel dolgozott. A következőképpen jellemezte őket: „Nagyon erős fényt figyeltem meg, irreális szépségű fantasztikus képek folyamait, amelyeket intenzív kaleidoszkópikus színsor kísért.” Albert Hoffman tehát kétes ajándékot adott a világnak.
14. Pacemaker
1956-ban Wilson Greatbatch egy olyan készüléket fejlesztett ki, amely rögzíti a szívveréseket. Véletlenül rossz ellenállást szerelt be a készülékbe, és felfedezte, hogy az elektromos impulzusokat produkál. Így született meg a szív elektromos stimulációjának ötlete. 1958 májusában az első pacemakert beültették egy kutyába.
15. Cukorpótló
Valójában Konstantin Fahlberg a szénkátrányokat tanulmányozta. Egy nap (az anyja láthatóan nem tanította meg evés előtt kezet mosni) észrevette, hogy valamiért nagyon édesnek tűnik neki a zsemle. Visszatérve a laboratóriumba és mindent megkóstolva megtalálta a forrást. 1884-ben Fahlberg szabadalmaztatta a szacharint, és megkezdte tömeggyártását.
16. Kukoricapehely
Keith Kellogg segített testvérének, aki a Battle Creek szanatóriumban dolgozott. Egy nap, miközben kukoricalisztből kenyeret készítettek, el kellett menniük. A tészta megromlott, csomós volt, de mégis úgy döntöttek, hogy kenyeret sütnek belőle. Ugyanezek a csomók ropogósra sikerültek, és igazi slágerré váltak a szanatórium betegei körében.
17. Burgonya chips
George Croom séf 1853-ban találta fel a burgonya chipset, szó szerint egyik igényes vásárlója ellenére. Amikor ez az igényes vásárló ismét rántott burgonyát küldött neki a „nem elég ropogós” felirattal, George Croom olyan vékonyra vágta a burgonyát, amennyire csak tudta, olajban kisütötte és jól megsózta. Így született meg a burgonya chips.
18. Tűzijáték
Nem titok, hogy a tűzijátékokat körülbelül 2000 évvel ezelőtt találták fel Kínában. A legenda szerint faszenet, ként és salétromot véletlenül kevertek össze egy bambuszcsőben, hogy ezt a gyönyörű hatást keltsék.
19. Műanyag
1907-ben Leo Baekeland belga kémikus nekilátott, hogy helyettesítse a sellakot. Kísérletezve a formaldehiddel, a fenollal és a hevítési hőmérsékletükkel, valamint faliszttel, azbeszttel és palaporral keverve feltalálta a műanyagot - egy műanyag anyagot, amely ugyanakkor meglehetősen kemény és hőálló. Maga a „műanyag” elnevezés is később jött, de lefogadom, hogy most karnyújtásnyira van belőle valami, ami belőle készült.
20. Rozsdamentes acél
A kohászok évezredek óta azon töprengenek, mit kell hozzáadni az acélötvözethez, hogy ellenálló legyen a rozsdával szemben. Sok év telt el a keresésekben változó sikerrel. 1922-ben pedig Harry Brearley kísérletei során észrevette, hogy az egyik minta nem veszítette el fényét. Ugyanaz a minta acél és króm ötvözetéből.
21. Gyümölcsjég
1905-ben a 11 éves Frank Iperson egy csésze üdítőt hagyott a verandán. Az éjszaka hidegnek bizonyult, a nulla alatti hőmérséklet tette a dolgát. 2 évtized után a gyümölcsjég sok ember számára ismertté vált.
22. Celofán
1908-ban Jacques Brandenberger, a textiliparnak dolgozó svájci vegyész vízálló bevonatot próbált létrehozni a konyhai abroszokhoz, hogy megvédje azokat a foltoktól. A folyékony viszkóz formájú bevonat túl merevnek bizonyult erre a célra, de Jacques megérezte a termékben rejlő lehetőségeket, és javasolta a termék csomagolására való felhasználását. De további 10 évbe telt, hogy megépítsen egy celofángyártó gépet.
23. Cetlik - memosticerek
1970-ben Spencer Silver, aki a 3M Corporation-nél dolgozott (Minnesota, Mining and Manufacturing), megpróbált szupererős ragasztót kifejleszteni. Amit sikerült elérnie, annak a pont az ellenkezője volt: a ragasztó elkenődött a papír felületén, és ha valamire ragasztották, akkor egy idő után leesett, nem hagyott nyomot a felületen. Négy évvel később ugyanennek a cégnek az egyik alkalmazottja, Arthur Fry, aki egy templomi kórusban énekelt, hogy gyorsan megtalálja a kívánt szöveget, azzal az ötlettel állt elő, hogy könyvjelzőket ragasszon egy zsoltáros könyvre, amelyet bekent. ezt a kompozíciót – különben könnyen kiesnének belőle. 1980 óta – a post-it jegyzetek megjelenésének kezdete óta – a mai napig az egyik legnépszerűbb irodai termék.
24. Scotchgard védőanyag
1953-ban Patsy Sherman, ugyanannak a 3M vállalatnak az alkalmazottja egy gumianyagon dolgozott, aminek ellenállnia kellett a repülőgép-üzemanyaggal való érintkezésnek. Egy hanyag labortechnikus kiöntötte az egyik kísérleti vegyületét az új teniszcipőjére. Először ideges volt, mert nem tudta levenni a cipőjéről szappannal vagy alkohollal.
De ez a kudarc Shermant is megihlette. Munkához fogott, és egy évvel később megjelent a piacra a ma már jól ismert Scotchgard gyógyszer, amely megvédi a felületeket a szennyeződésektől – a szöveteket és az autókat egyaránt.
25. Gyufa
Az emberek nagyon régóta keresik a módját, hogy könnyen tüzet rakjanak. 1826-ban John Walker angol kémikus és gyógyszerész találta fel az első igazán kényelmes módszert - a kéngyufát, és teljesen véletlenül csinálta. Egy nap vegyszereket kevert össze egy pálcikával, és ennek a rúdnak a végén egy megszáradt csepp keletkezett. Hogy eltávolítsa, egy bottal a padlót ütötte. Tűz ütött ki! Walker azonnal felismerte felfedezésének gyakorlati értékét, és kísérletezni kezdett, majd gyufát gyártott. 50 gyufa volt egy dobozban, és 1 shillingbe került. Mindegyik dobozhoz egy darab félbehajtott csiszolópapír járt.
